Kavicsokat koccant össze a folyó

Ütköznek és formálódnak

Tovagördülnek és világot látnak

Tanulnak, míg nem lesz már fontos a forma

és homokká nem porlad

és csillan meg a markomba'

a mindenség tudásának aprócska nyoma

A folytonosság boldogsága

A boldogság folytonossága.

Ezt a versikét írta nemrégiben valaki, akivel a barátságunk bizony már több mint tizenkét éve folytonos. :) Neki készitettem tegnap a fenti brosst.