Kavicsokat koccant össze a folyó
Ütköznek és formálódnak
Tovagördülnek és világot látnak
Tanulnak, míg nem lesz már fontos a forma
és homokká nem porlad
és csillan meg a markomba'
a mindenség tudásának aprócska nyoma
A folytonosság boldogsága
A boldogság folytonossága.
Ezt a versikét írta nemrégiben valaki, akivel a barátságunk bizony már több mint tizenkét éve folytonos. :) Neki készitettem tegnap a fenti brosst.